A poratka allergia okozói
Porallergia, házipor-allergia… Ezek valójában a poratka allergia elterjedtebb nevei. Amelyek tévesek, ugyanis nem a fehér-szürke, bútorokat borító porréteg, vagy az ágy alatt megbújó pormacskák okozzák a tüneteket, hanem a poratka nevű apró állat megszáradt ürüléke.
A poratka egy maximum 3 milliméteresre megnövő atkaféle, amely elhalt emberi hámsejtekkel táplálkozik. Kedvelt élőhelyei így a lakásokon belül azok a részek, ahol ebből az élelemből sok összegyűlik: kárpitozott bútorok, ágyneműk, matracok, szőnyegek, függönyök, plüssök, és a többi. Az elhalt hámsejteket megeszi, és az ürüléke a levegőn kiszáradva mikroszkopikus méretűre töredezik, és szállni kezd. Ez váltja ki a poratka allergia tüneteit az erre hajlamosaknál.
A poratka a 17-25 fokos hőmérsékletet, sötétséget, és 60% feletti páratartalmat kedveli. Télen erősebbek a poratka allergia tünetei, ennek több oka is van. Az egyik, hogy a szigeteléseknek és a légmentes nyílászáróknak köszönhetően minimális a légcsere a lakásokban. A másik, hogy a fűtés hatására megnő bent a páratartalom, ezt az ablakokon gyöngyöző pára is jelzi. Ezek kedvező körülményeket teremtenek a poratkák számára, az emberek pedig többet vannak otthon, így erőteljesebben tapasztalják a poratka allergiát.
Ördögi körnek mondható, hogy ha alacsonyan tartjuk a páratartalmat, a száraz levegő irritálja a légutakat. Ha megemeljük a páratartalmat, akkor a poratka szaporodik el, és az ürüléke okoz hasonló tüneteket.
A poratka allergia tünetei
A poratka allergia a szénanáthához és asztmához hasonló tüneteket produkál. Száraz köhögés, orrfújás, tüsszögés, arc- és homloküregi nyomó fájdalom, légszomj léphet fel, ha belélegezzük a szálló részecskéket. Az állatokkal vagy ürülékükkel érintkezve (tehát például az ágyban fekve) csalánkiütéseket, ekcémát tapasztalhatunk, az orr nyálkahártyája vagy a kötőhártya is begyulladhat.
Súlyos esetben a poratkával fertőzött liszt, cukor, egyéb élelmiszer ételallergia-szerű tüneteket okozhat, hányást, hasmenést, gyomorfájdalmat, emésztőrendszeri panaszokat. Érdekesség továbbá, hogy a poratka allergia okozhat keresztallergiát a rákfélékre.
A poratka allergia terápiái
A poratka allergia kivizsgálása és diagnosztizálása három irányból történik: fül-orr-gégészeti, tüdőgyógyászati és bőrgyógyászati szakvizsgálatok elvégzésével.
Kezelésének egyik módja a tüneti terápia. Ezt az enyhébb, vagy időszakosan előforduló eseteknél szokták javasolni, alkalmazni. A beteg ilyenkor antihisztaminos gyógyszereket kap, valamint orrsprayt és szemcseppet, viszketést enyhítő krémeket, a tüneteinek függvényében. Ezeket addig kell alkalmaznia, amíg a poratka allergia elmúlik nála. Ez természetesen nem jelenti az atkák eltűnését a lakásból, vagy a betegség teljes gyógyultsági állapotát, csupán vannak olyanok, akiknél hosszabb-rövidebb időre jelentkeznek a tünetek, mint a parlagfű vagy néhány virág, esetleg állatszőr esetében.
Az immunterápia egy hosszabb kezelés, viszont a hatása is tovább tart. Ezt súlyosabb eseteknél, vagy állandó jelenlét esetén szokták ajánlani. Nem csak a poratka allergia, hanem rengeteg egyéb allergia ellen elérhető már. Lényege, hogy az allergén anyag, jelen esetben a poratkaürülék tisztított kivonatát juttatják a beteg szervezetébe, tabletta vagy csepp formájában. Ez megismerteti a szervezetet az allergénnel, és felkészíti a védekezésre, megerősíti. A kezelés három-öt évig tart, és utána akár tíz évre is állandó védelmet nyújt az allergia ellen. Gyermekek és felnőttek esetében egyaránt alkalmazható.
Mit tehetünk otthon a poratka allergia ellen?
A lakásban igyekezzünk minél kevesebb élőhelyet biztosítani a poratkák számára. Kerüljük a szőnyegpadlót, szőnyegeket, kárpitokat, és figyeljünk, hogy a padló résmentes legyen! A matracokat, nagyobb szőnyegeket, esetleges szőnyegpadlót évente legalább kétszer vessük alá atkairtásnak, vagy mélytisztításnak!
A függönyök lehetőleg könnyű, műszálas anyagból készüljenek. Meglévő függönyeinket, szőnyegeinket, az ágyruhákat magas fokon mossuk ki, legalább havonta. Fontos, hogy a párnákat, paplanokat is vessük alá rendszeresen ennek a folyamatnak, ne csak a külső huzatokat! Bútoraink legyenek bőr vagy műbőr hatású borítással ellátottak a szövet helyett.
Az ágyruhát, takarókat, párnákat nyáron napoztassuk! A tartós meleg és erős napfény hatására a poratkák elpusztulnak, néhány óra és egy alapos kirázás, porolás után biztonsággal visszavihetők a dolgok a lakásba. A gyermekek plüsseit lehet fagyasztani is, ugyanis az atkák nem bírják a mínusz 20 fok alatti hőmérsékletet sem. huszonnégy órára helyezzük a mélyhűtőbe a plüssöket, majd alaposan poroljuk, rázzuk ki őket!
A lakásba engedjünk be minél több napfényt, lehetőleg kevés sötét zug, sarok legyen, és szellőztessünk rendszeresen! Legjobb a kereszthuzat, minél több friss levegő beengedése, és a levegőben szálló, poratka allergia tüneteit kiváltó ürülék kisöprése a lakásból.Porszívózáshoz használjunk hepa-szűrős gépet, portörléshez pedig egy-két csepp eukaliptusz-olajjal ellátott, nedves törlőkendőt, hogy semmiképpen se szállhasson fel a már leült por.